„Télapó, ha teheted,

Hozz nekem egy repülőt,

Szélsebesen repülőt.”

 

DEVECSERI GÁBOR:
Szakállából havazik

 

Hull a hó:

Szélben száll

Télapó

Erre jár.

 

Erre jár

Erre vár,

Puttonya

Is telve már.

 

Hull a hó:

Szélben száll,

Télapó

Télben jár:

Szakállából havazik –

El sem áll

Hajnalig,

S az is lehet:

Tavaszig.

 

Volt egyszer egy kisegérke…

 

Volt egyszer egy kisegérke

Nagy bajuszú, víg legényke

Szürke bunda volt a vállán

Hócipőcske pici lábán.

 

Kesztyűs kezét zsebre tette

Két kis fülét sapka fedte

Jöhet már a Télapócska

Nem fázik a cincogócska.

 

Tordon Ákos:
Csengő tél

 

A tél csengői csengnek,

Harangoznak a csendnek,

Vállukon fehér kendők,

Alusznak mind az erdők.

 

Alusznak mind az erdők,

Vállukon fehér kendők,

A tél csengői csengnek,

Harangoznak a csendnek.

 

OSVÁTH ERZSÉBET:
A három hóember

 

Körös-körül

Hótenger.

Rajta három

Hóember.

Oly egyforma

Mind a három,

Mint tojások

A vásáron.

Barátkoznak a

Varjakkal,

A rigókkal,

Cinegével.

Villanyokként

Világítanak

Sötét este,

Sötét éjjel.

Hósubában

Sosem fáznak.

Hógombócot

Vacsoráznak.

 

Donászy Magda:
Áll a fenyő

 

Áll a fenyő

Az erdőben,

Zöld ruhában,

Ünneplőben.

 

Tél van. Ága

Csupa hó,

Ráfújta a

Télapó!

 

HÁRS LÁSZLÓ:
Télapó igéző

 

Karácsonykor hull a hó,

Hóban topog Télapó.

Nem látható, hallható,

Zajtalan jár Télapó.

 

Szakálla fagy, bajsza dér,

Az üstöke zúzmara.

Otthonunkba ő betér,

De nem marad ott soha.

 

Ajándékot hagy nekem,

És elsuhan nesztelen.

Édes-kedves Télapó,

Ajándékot kapni jó.

 

SARKADI SÁNDOR:
Hó hull

 

Hó hull,

Puha hó.

Csing-ling

Fut a ló.

Árkon-bokron által

Suhannak a szánnal.

Csing-ling

Fut a ló…

-Gyí, fakó!

 

Deák Katalin:
Téli mese

 

Icipici tündérlányka

Betoppan a palotába.

Megkérdezi tél királyát,

Miért nem rázza a szakállát.

 

A gyerekek napok óta

Várnak a friss, fehér hóra.

Szánkóznának, síelnének,

Hóembert építenének.

 

Siess, tehát kedves apó,

Hulljon, hulljon már a hó.

Öröm legyen és ne bánat,

Lengedezzen a szakállad.

 

Osváth Erzsébet:
Jön a Télapó

 

Puha pihe pilingél

Megpihen a fán

Csilingelve csengve

Közeleg egy szán.

Tornyos kucsmájában

Télapó ül benne

Arca, orra piros

Mintha festve lenne

Huncut hópelyhecskék

Bajuszára szállnak

Kacagva-nevetve

Hinta-palintáznak

Télapó szánkóján

Sok-sok fenyőfácska

A szánon meg ott van

Ezerzsebű zsákja.

Mi van a zsebekben?

Megsúgom tinéktek

Szebbnél szebb ajándék

A jó gyerekeknek.

 

SARKADI SÁNDOR:
Télapó

 

Hegyen, völgyön mély a hó,

Lassan lépked Télapó.

Ősz szakállán dér rezeg,

Messzi földről érkezett.

Kampós botja imbolyog,

Puttonyában mit hozott?

Mindenféle földi jót,

Dundi diót, mogyorót.

Lassan lépked, mély a hó,

Siess jobban Télapó!

 

Télapóka

 

Hull a hó

Hull a hó!

Mennyi apró Télapó!

Igaziak

Elevenek

Izgő-mozgó hóemberek

Nagykabátjuk csupa hó!

Honnan e sok

Télapó?

Kik ezek

Kik ezek

Az apróka

Télapóka-emberek?

Óvodások mennek sorba

Záporozó, habos hóba.