„Elment a nyár

Itt az ősz

Kampósbottal

Jár a csősz

A présházban

Must csorog

Forrnak már az

Új borok.

 

A kék szilva

Rád nevet

Alma, körte

Integet.

Hamvas szőlő

Jaj, de jó

Hozzá kenyér

Friss dió.

 

Ott hántják a

Tengerit

Krumplit szednek

Nézd emitt

S ez a lárma

Micsoda?

Kirándult az

Óvoda.

 

Sárgulnak a

Levelek

Lassan mind-mind

Lepereg

Elnémul a

Sok madár

Fecske, gólya

Messze jár.”

(Raggamby András: Tavasztól tavaszig)

 

 

 

 

 

 

GÁRDONYI GÉZA:
Hívogató

 

Gyerekek, gyerekek

Iskolába jöjjetek

Akár fiú, akár lány,

Várja őt a tudomány!

Elő veled irka, táska

Gyertek hamar iskolába!

 

Szalai Borbála:
Legyen öröm a tanulás!

 

Hangosabbak ma az utcák,

Gyerekektől népesek,

Valahogyan még a nap is

Szebben ragyog, fényesebb.

Izgatottan várt e napra

Minden kezdő kisdiák:

Az iskola előttük is

Kitárja ma kapuját.

Megtanulnak betűt vetni

A tétova kis kezek:

Csengő-bongó szép szavakkal

Telnek majd a füzetek…

Ma, amikor útnak indul

A sok kicsi iskolás,

Kívánjuk, hogy öröm legyen

Számukra a tanulás!

 

IVÁNYI MÁRIA:
Kati iskolába megy

 

Kicsi cipő, nagy cipő

Egymás mellett koppan

Találd ki csak, ha tudod

Melyik siet jobban.

 

Kis cipőbe Kati jár

Anyuka a nagyban

Hát ez a hely kire vár

Az iskolapadban?

 

Nem másra, mint Katira

S hogyha figyelsz jobban

Hallod, hogy a kis cipő

Szaporábban koppan.

 

Nagyon siet Katika

Alig-alig várja

Betűország kapuját

Hogy sarkig kitárja.

 

Mesét ígér az új könyv

Sok-sok színes képpel

Nem csoda, hogy Katika

Ilyen fürgén lépdel.

 

SZALAI BORBÁLA:
Betűország kincsei

 

Sok újdonsült

Kisdiáknak

Kitárult egy új világ

Szeptemberben

Betűország

Megnyitotta kapuját.

Csodálatos

Ez az ország

Gazdagsága rengeteg;

Mert itt bizony

Minden betű

Drága kincset rejteget.

S aki egyszer

Megismeri

Mind a betűk titkait,

Magáénak

Tekintheti

Betűország kincseit.

 

MAJTÉNYI ERIK:
Gyurka írni tanul

 

Egyik betű pocakos,

A másik meg nyurga,

Melyikkel fogsz elsőbben is

Megbirkózni Gyurka?

 

Ha az első görbe lesz,

Nehogy kedved szegje,

Hisz előbb a csúnyábbja jön,

Csak később a szebbje.

Írj gyorsan egy másikat,

Azután még egyet,

A betűk a sor végén majd

Kiegyenesednek.

 

S végül az a sok betű

Pocakos és nyurga,

Éppen úgy áll össze, ahogy

Te akarod, Gyurka.

 

…Megérkezett a hideg ősz

Sápadt a nap fénye…”

 

LUKÁCS ANGÉLA:
Ősz

 

Sim-sum fúj a szél

Az a kis fa, jaj, de fél!

Minden ága megremeg

A levele lepereg

Ej-haj, semmi baj

Újra zöldül majd a gally.

 

VARGA ÉVA:
Megérkezett az ősz

 

Megérkezett a hideg ősz

Sápadt a nap fénye

Elszálltak a gólyák, fecskék

Messze délvidékre.

 

Leszedték a gyümölcsöt is

Üresek a kertek

Maga előtt az őszi szél

Színes lombot kerget.

 

Árok szélén, utak szélén

Színes már a pázsit

Búsan cincog a kis cinke

Hiszen ő is fázik.

 

WEÖRES SÁNDOR:
Őszi erdő

 

Kopaszok a fák, a bokrok

Erdő, erdő, hol a lombod?

Kopasz erdő kopasz fája

Szomorúan felel rája:

-Nemsokára itt a tél,

Lombomat viszi a szél.

 

SZÉKELY DEZSŐ:
Szeptember

 

Zú, zú, zú,

Az ősz szele fú,

Várja már a cinegéket

Jó meleg odú.

hu, hu, hu,

Huhog az uhu,

Hűs esőben ázik minden

Város és falu.

 

Kár, kár, kár,

Szól a varjú száj,

Délre szálló felhők után

Elfutott a nyár.

 

CSANÁDI IMRE:
Ősz-elő

 

Szállj, szállj

Ökörnyál

Jön az ősz

Megy a nyár,

Megy a nyár

A nevetős

Komolykodva

Jön az ősz

Csillámló derekkel

Sárga levelekkel

Szőlővel, mosolygóval

Fűre koccanó dióval.

 

SEBŐK ÉVA:
Ősz

 

Piros fülű lángot cibálok

Piros paprikaport szitálok

Piros ringlót szedek kosárba

Piros a venyigék bokája

Rőtbe borul minden, ami zöld

Piros őszi ördög nyelvet ölt.

 

OSVÁTH ERZSÉBET:
Falevelek

 

Száguldanak

Szárnyas szelek

Repülnek a

Falevelek.

Őszi fákról

Földre szállva

Gondolnak a

Letűnt nyárra.

Fényes napra

Víg madárra

A sok kedves cimborára.

Elszunnyadnak

A fák alatt

És álmodnak

Tavaszt, nyarat.

 

DÉNES GYÖRGY:
Őszi harmat

 

Őszi alma, őszi körte

Őszi harmat hull a földre

 

Bújócskáznak fürge szelek

Sodorják a falevelet

 

Sárga, piros, aranybarna

Levél libeg az avarra.

 

Mintha lepkék lebegnének

Gyenge fényében az égnek.

 

Száll az ökörnyál a fákra

Őszi bánat a világra

 

Barna felleg kerekedik

Erdő, mező csendesedik

 

Hol van már a régi pompa?

Őszi dér int nyugalomra.

 

A békák sem kuruttyolnak

A galambok sem burukkolnak

 

Őszi tájon, őszi ének

Elszunnyad a szép természet.

 

BUDA FERENC:
Ősz

 

Tűz színe, vér színe

Falevélen,

Kosaramba alma hull,

Ha elérem.

 

CSANÁDI IMRE:
Alma

 

Érik az alma

Hajlik a gallya

Fűre hajlik, mint egy sátor

A sok édes almától

Szedjük, kapjuk,

Habosra harapjuk

A többivel mi legyen?

Holnapra hagyjuk.

 

WEÖRES SÁNDOR:
Gesztenye úrfi

 

Hej, gesztenye úrfi

Bundácskádból bújj ki!

Ugorj le a fáról

Érkezésed várom.

 

Nini, itt van, koppan

Fáról földre pottyan

Futok zsebre dugni

Jöjj, gesztenye úrfi!

 

Elek István:
Bodri és a falevél

 

Utcahosszat fúj a szél,

Csörög, pörög a falevél.

Bodri kutya elered,

Kergeti a levelet.

 

Kicsi mancsa tapogat,

Pofozgatja az utat.

De a levél, a cudar,

Tovaröppen, elinal.

 

Bodri dühös szerfelett

Ugatja a levelet.

Aztán gondol egy nagyot,

Hátat fordít, s elkocog.

 

Sündisznócska (népköltés)

 

Tegnap korán esteledett

Sündisznócska ágyat vetett.

Ágyat vetett az avarban,

Kicsinyeit betakarta.

Fújhat a szél szakadatlan,

Melegít a puha paplan.

Jó a puha földi fészek,

Aludjatok kis tüskések!

 

 

Sarkadi Sándor:
Édes ősz

 

Édes ősz jött

Hull a körte

Hamvas szilva

Hull a földre.

Itt az alma

Kasba rakd!

Ott a szőlő,

Hamm, bekapd!

Bokor alatt dió búvik,

Ott ne hagyd!

 

CSANÁDI IMRE:
Nyármarasztó

 

Szól a rigó: de jó,

Érik a dió,

Millió, millió!

Útra kél a fecske

Szól a fürjecske:

Pittypalatty

Pittypalatty

Nyár, nyár,

Itt maradj!

 

Fésűs Éva:
Őszi dúdoló

 

-         Mit siratsz, te kismadár?

Elrepült a tarka nyár.

Búzaszem nem terem,

Köd szitál a földeken.

 

-         Tarka lepke merre jársz?

Véget ért a lenge tánc

Itt az ősz, csendes ősz,

Lopva lép a fürge őz.

 

Béka mondja: - Kutykurutty!

Kis porontyom, menj, aludj!

Jó gyerek nem brekeg,

Téli álom lepte meg.

 

Sarkadi Sándor:
Őszi levél

 

Köd szitál, hull a dér

Lepörög a falevél

Földre szökik szemétnek

Aki éri, ráléphet

Sziszegő szél söpri, hajtja

Hullongó hó betakarja.

 

TASNÁDI VARGA ÉVA:
Búcsúzik a gólya

 

Gólyamadár útra készen

Végignéz a kopár réten,

Meglibbenti fehér szárnyát

-testvérkéi nagyon várják.

-Kelep, kelep!- mondja csendben,

Itt sétálni de szerettem!

Kis tavacska, sárga nád,

Szél fúvását hallanám!

Elbúcsúzom füvek, bokrok,

Földre hajló fűzfalombok,

Messze szállok délvidékre,

Árva lesz a gólyák fészke.

Búcsúzom, te drága rét,

Simogat a nap ma még,

Holnap reggel köd ruhába

Öltözik a nyírfa ága.

Kelep-kelep – füvek, rétek,

Tavasszal majd visszatérek!

Árvai János:
Itt az ősz

 

Elmúlt a nyár

Itt az ősz

Kampós bottal

Jár a csősz.

Mert az ősznek

Párja nincs,

Amit csak hoz

Csupa kincs.

 

A kék szilva

Rád nevet

Alma, körte

Integet.

Hamvas szőlő

Óh, mi jó

Hozzá kenyér

Friss dió.

 

 

Ott törik a tengerit

Krumplit szednek

Nézd emitt

A présházban

Must csurog

S forrnak már

Az új borok.

 

Sárgulnak a levelek

Aztán mind-mind

Lepereg

Sivár, kopár

A határ

Fecske, gólya

Messze jár.

 

Fátyol fedi

Az eget

Az eső is

Megered

Nincs már derű

Csak ború

S minden olyan

Szomorú.

 

Kányádi Sándor:
Fa az ágát földre hajtja

 

Fa az ágát földre hajtja,

Kínálja magát az alma.

 

Sárgán nevet rád a körte,

Lepottyan, ha nem nyúlsz érte.

 

Ásót, kapát fogj marokra:

Leszáradt a krumpli bokra.

 

Ha nem ügyelsz, reggel, este,

Dió koppan a fejedre.

 

Foszló kertjei az ősznek,

Ökörnyálak kergetőznek.

 

Virradattól napnyugtáig

Dombok hátán traktor mászik,

 

Füstöt is vet, csoda-kéket,

S húz vagy három vetőgépet.

 

 

Kányádi Sándor:
Elment a nyár

 

Elment a nyár,

Itt az ősz,

Reggelente párát lehel

A kis őz.

 

Elment a nyár, megjött az ősz,

Fosztogat,

Gyéríti a sápadozó

Lombokat.

 

Reszket a lomb, remeg az őz:

Fél, de fél:

Pedig nem jár vad erre más

Csak az őszi szél.