„…És ma, anyák napján, mint a Nap a Földet,

Életadó anyám, virággal köszöntlek.”

SARKADI SÁNDOR:
Anyám örömére

 

Hajnal harmatozik

Rózsa pirosodik

Május örömére –

Hajnal volnék, harmatoznék

Rózsa volnék, pirosodnék

Anyám örömére.

SZALOKCZAY LAJOS:
Gyermekrajzok Kisbencétől

Egy nagy kör a feje,

Két kis pont a szeme,

Ez a görbe vonalka

Simogató keze,

 

Hajat is rajzolok,

Kócosat, nem bánom,

Az én édesanyám

Legszebb a világon.

 

Anyukám szeretlek

 

Anyák napján téged virággal köszöntlek

És csak annyit mondok, anyukám szeretlek.

 

Anyukám szeretlek, virággal köszöntlek

Mint gyönge gyökér a jó anyaföldet.

 

Gondoztál nap mint nap, aztán évről évre,

Tanítottál szóra, dalra s minden szépre.

 

És ma, anyák napján, mint a Nap a Földet,

Életadó anyám, virággal köszöntlek.

 

ÁGAY ÁGNES:
Az én mamám

 

Az én mamám a legszebb a világon

Mikor mosolyog, még az ég is kiderül,

Az utca, a ház, a kert is nevet.

Mikor szomorú, még a virágok is elhervadnak,

S az egész világ más képet ölt, borúsat.

 

Az én mamám a legjobb a világon.

Bármit teszek, a szeméből mindig megértés sugárzik.

Ha nincs otthon, apuval mindig árvák vagyunk.

De ha megérkezik, minden nevetni kezd.

 

Az én mamámat mindenki szereti.

S ha valaki bántani akarná, hát én meg apu

Nagyon megvédenénk!

 

Az én mamámnak én mindent nekiadok,-

A titkos naplóm, a pörgős szoknyám, és a sokba került babaházam.

Ugye örülsz neki mama?

 

CSORBA PIROSKA:
Mesélj rólam

 

Mesélj, anya

Milyen voltam

Amikor még kicsi voltam.

Az öledbe hogyan bújtam

És tehozzád hogyan szóltam,

Amikor nem volt beszédem?

Honnan tudtad, mit kívánok,

Megmutattam a kezemmel?

 

Mesélj rólam,

Hogy szerettél?

Engem is karodba vettél,

Meleg tejeddel etettél,

Akárcsak a testvéremet?

Gyönyörködtél akkor bennem?

Úgy neveztél, kicsi lelkem?

 

És amikor még nem voltam

A hasadban rugdalóztam,

Tudtad-e, hogy milyen leszek

Milyen szépen énekelek?

Sejtetted, hogy kislány leszek?

 

Mesélj, anya,

Mesélj rólam!

Milyen lettem

Amikor már megszülettem?

Sokat sírtam,

Vagy nevettem?

Tényleg nem volt egy fogam sem?

 

Ha én nem én lettem volna,

Akkor is szerettél volna?

 

Nadányi Zoltán:
Anyu

 

Tudok egy varázsszót

Ha én azt kimondom

Egyszerre elmúlik

Minden bajom, gondom.

 

Ha kávé keserű

Ha mártás savanyú

Csak egy szót kiáltok

Csak annyit, hogy: anyu!

 

Mindjárt porcukor hull

Kávéba, mártásba

Csak egy szóba kerül

Csak egy kiáltásba.

 

Keserűből édes

Rosszból csuda jó lesz,

Sírásból mosolygás,

Olyan csuda szó ez!

 

Anyu! Anyu! Anyu!

Hangzik este, reggel

Jaj, de sok baj is van

Ilyen kisgyerekkel.

 

Anyu! Anyu! Anyu!

Most is kiabálom.

Most semmi baj nincsen,

Mégis meg nem állom.

 

Csak látni akarlak

Anyu, fényes csillag

Látni, ahogy jössz, jössz,

Mindig jössz, ha hívlak.

 

Látni sietséged,

Angyal szelídséged,

Odabújni hozzád

Megölelni téged.

 

Heinrich Heine:
Mint egy virág

 

Mint egy virág, olyan vagy

Olyan tiszta, szép, szelíd

Elnézlek és szívemhez

A bánat közelít.

 

Kezem véd könyörögve

Meghallgat tán az ég

Ilyen maradj örökre

Ilyen kedves, tiszta, szép.

 

Majtényi Erik:

Csokor

 

Kicsi csokrom, tarka csokrom

Úgy kötöm, hogy mosolyogjon

Minden egy szál virágja

Kacagjon rá Anyámra.

Minden kelyhe neki nyíljon

Csillag üljön minden szirmon

Harmatcseppnek fénylő gyöngye,

Valamennyi őt köszöntse.

 

Úgy szeretem

 

Úgy szeretem jó anyámat

Mint a lepke a mézet

Mint a galamb a tiszta

Búzát, virágot a méhek.

 

Nem jól mondom,

Ezeknél százezerszer jobban,

Icipici kis szívecském

Jó anyámért dobban.

Szalai Borbála:
Édesanya becéz engem

 

Így nevez, így becéz

Édesanya engem:

„Galambom!

Csillagom!

Édes kicsi lelkem!

Bogárkám!

Violám!

Harmatos virágom!…”

Ilyen szép,

Kedves név

Nincs több a világon!

Töröm a fejemet!

Hátha akad mégis…

Ha meglelem,

Becézhetem

Édesanyát én is…

 

Iványi Mária:
Elaludt a nagymama

 

Ne dorombolj cirmos cica

Maradj szépen csendben

Elaludt a nagymamikám

Itt az öreg székben.

 

Megsúgjam, hogy mit álmodik?

Meséket meg verset

Elmondja majd neked is

Ha vársz egynéhány percet.

 

Csak az a baj, hogy nincs

Rajta a szemüveg

S hátha enélkül a meséket

S az álmokat nem látja meg?

 

Gyere, cirmos, odatesszük

Az orrára szépen

Hadd álmodjon nagymamikám

Ott az öreg székben.

Két virágot…

Két virágot hoztam Neked

Anyák napján jó anyám

Mind a kettő szívembe nőtt

Szép tavasznak hajnalán

Hófehér az egyik virág

Hála virág a neve

Harmat csillog minden szirmán

Könnyeimmel van tele.

Másik virág piros színű

Ennek neve szeretet

Átnyújtom a két virágot

Édesanyám teneked.

Szeretlek én nagyon téged

Szeretlek én igazán

Boldogságban élj örökké

Édes, drága jó anyám.

 

G. Szabó László:
Anyák napja

 

Édesanyám, dolgos, drága

Szívünk adtuk a virágba

Ahány csillag van az égen,

Téged annyi öröm érjen.

 

Édesanyám, te egyetlen

Nap süt a te két szemedben

Akármilyen felleg támad

Ne törje meg fényét bánat.

 

SZÉP ERNŐ:
Anyám

Ugyebár barátom, nem kell

Ahhoz számtan, hogy

Megoldhassam.

Nekem itt összesen hány édesanyám

Van.

 

Egyetlen, egyetlen édesanyám van.

Óh jóságos Isten, hogy kell rá

Vigyáznom.

Másikat nem kapok sehol a

Világon.

Mamájának mondja Ági

 

-         Ha nagy leszek, és te kicsi,

Tiéd lesz a babakocsi

Kiviszlek a játszótérre,

Lepkét kergetni a rétre.

Én dolgozom, te majd játszol,

Várat építsz, fára mászol.

A boltba is én megyek,

Hozok cukrot, kenyeret,

Banánt is, mert szereted.

Hazajövök, ölbe veszlek,

Úgy szeretlek,

      Úgy szeretlek.

 

Ágh István:
Virágosat álmodtam

 

Édesanyám

Virágosat álmodtam

Napraforgó

Virág voltam álmomban.

 

Édesanyám

Te meg fényes nap voltál

Napkeltétől

Napnyugtáig ragyogtál.

 

Mándy Stefánia:
Anyának szóló

 

Almafa, körtefa

Csipkefa, hárs-

Este is, reggel is

Mind haza

Vársz.

 

Ha közel, ha messze

Ahol csak járok

Világok végibül

Hozzád

Találok.

 

Hó rebben, vad fagyok

Zeng a vihar-

Egy gondod: hol vagyok

Nem ér-e

Baj?

 

 

Árván, ha kint állok

Tél közepén

Tenéked kiáltok

Üzenek

Én.

 

Tűz a nap, forróság

Árnyad terül,

Tiednél jobb jóság

Sose

Kerül.

 

Nem látom, hol vagyok

Merre az út?

Akinél hold ragyog

Mind haza

Jut.

 

Ébresztőm, altatóm

Ringattató

Tűnt dalod hallgatom

Most lennék

Jó.

 

Kisgyerek, nagy gyerek,

Ott legyek nálad,

Ha bú ér, ha öröm

Csak hazavárlak.

 

Anyák napjára

 

Apámért, anyámért mit nem

Cselekedném

Tengernek a habját kanállal

Kimerném.

Tenger fenekéről gyöngyszemeket

Szednék

Apámnak, anyámnak gyöngybokrétát

Kötnék.

Weöres Sándor:
Buba éneke

 

Ó, ha cinke volnék,

Útra kelnék,

Hömpölygő sugárban

Énekelnék –

Minden este

Morzsára, búzára

Visszaszállnék

Anyám ablakára.

 

Ó, ha szellő volnék,

Mindig fújnék,

Minden bő kabátba

Belebújnék –

Nyári éjen,

Fehér holdsütésen

Elcsitulnék

Jó anyám ölében.

 

Ó, ha csillag volnék

Kerek égen,

Csorogna a földre

Sárga fényem –

Jaj, de onnan

Vissza sose járnék,

Anyám nélkül

Mindig sírdogálnék.

 

Osváth Erzsébet:
Ha itthon vagy

 

Ha itthon vagy,

Olyan jó nekem.

Szobánk is megszépül

Hirtelen.

Vidám lesz minden:

A cserép virág,

A képek, a könyvek

És Mica cicánk.

 

Tudom, nem lehetsz

Mindig velem.

Hazavárlak mégis

Szüntelen –

Hangod hallani,

Játszani veled,

Megsimogatni

Fáradt, szép kezed.

Iványi Mária:
Nagyanyónak

 

Halkan, puhán szirom pereg,

Simogatja öreg kezed.

Piros szegfű, halvány rózsa,

Téged köszönt nagyanyóka.

 

Lukács Angéla:
Csak egy van!

 

Sok-sok levél van a fán,

Mind hasonló forma,

Milliónyi levél közt

Mégsincs két egyforma.

 

A Földön sok gyerek él,

Milliárd is megvan.

De az egész világon

Belőlem csak egy van.

 

S ha egy tér közepén

Tenger gyerek állna,

Közöttük az anyukám

Mégis rám találna!

 

OSVÁTH ERZSÉBET:
Meséltél és meséltél…

 

Velem voltál örömben

Velem voltál bajban

Velem voltál, ha sírtam,

Velem, ha kacagtam.

Meséltél és meséltél,

Igazakat, szépet.

Kívántam, hogy a meséd

Sose érjen véget.

Mit adtam én cserébe?

Te azt sosem kérdted.

De talán a két szemem

Elárulta néked.