„…Ki itt belépsz tárt karokkal
Vihetsz mesét száz marokkal.”
Pinczéri Judit:
Piacon
-Mit kóstolgat, néném asszony?
-Tejföl fölit, édes lelkem!
-Ki kevesellné azt, néném asszony?
-Macskám orra, édes lelkem!
-Mit tenyerezget, néném asszony?
-Gyöngynek súlyát, édes lelkem!
-Ki ítélné azt, néném asszony?
-Madaram szárnya, édes lelkem!
-Mit lógázgat, néném asszony?
-Huszárkardot, édes lelkem!
-Kinek lenne az, néném asszony?
-Deli-pötty unokámnak, édes lelkem!
Egér-ijesztgető
Csoda-láda, zöld láda,
Egér lakik aljában.
„Vigyázz egér, megjárod,
ha a ládát kirágod.
Három macska jár ide,
Felfal téged ízibe!”
Kakas
Én vagyok az udvar
Tarajos királya
Igazságot teszek
Haragos viszályba,
Igen nagy a rangom,
Égig száll a hangom.
Kormos István:
A vásár
-Kicsi Kati, hova mész?
-Piacra.
-Minek mész a piacra?
-Vásálni.
-Mit vásálsz a piacon?
-Káposztát.
-Kinek vásálsz káposztát?
-Kecskémnek.
-Szereti a káposztát?
-Szereti.
-Mit csinál, ha hazamész?
-Hamm! Azonnal megeszi!
Sarkadi Sándor:
Csiga
Csigabiga haragos a nyárra
Belebújt a csigabiga házba.
Haragosi csigabiga úrfi
Jobb ideki, mint odabe, bújj ki!
Csigabiga csepereg a harmat
Nosza, told ki csigabiga szarvad!
Szabó Csaba:
A fadoktor
Kipi-kopi kalapács
Fúr-farag a fakopács
Kalapácsa hegyes csőre
Fürgén csapkod a fatörzsre
Lyukat farag, jó nagyot
S kirántja a kukacot.
Csukás István:
A nyekeregdi kerékgyártó
A nyekeregdi kerékgyártó
Bánatosan tekereg,
Nyekeregden minden kerék
Éktelenül nyekereg.
Tudja jól azt kutya, macska,
S bölcsőben a kisgyerek:
Ki az oka, hogy a kerék
Nyekeregden nyekereg!
Épp ezért a kerékgyártó
Már csak éjjel tekereg.
Hiába, mert a sok kerék
Álmában is nyekereg!
Földhöz vágja a sipkáját
S így kiált föl: mit tegyek?
Elfogyott a kocsikenőcs,
Pedig vettem eleget.
Ténagy Sándor:
Csacsifogat
Csacsi húz
Kicsi kocsit,
Kicsi kocsi
Nyekereg;
Hej te gazda,
Lusta gazda,
Zsírozd meg a
Kereket.
KOVÁCS SÁNDOR:
Két sün koma
Két sün koma nekivágott,
Hogy megnézi a világot.
Mentek, mentek és estére
Kiértek az erdőszélre.
Erdőszélen viskót láttak,
Úgy döntöttek, ott meghálnak.
Be is bújtak, de két sünnek
A házikó bizony szűk lett.
Ha az egyik moccant, fordult,
A másik mindjárt rámordult:
-Jaj, de szúr a tüskéd koma,
ne forgolódj ide-oda!
Szólt a másik: -Húzódj odébb,
Ha nem szúrnál, nem forognék!
Így civódtak napfelkeltéig,
Nem aludtak egy szemernyit,
Álmosan meg csúf a világ,
Nem érdemes megnézni hát.
Így aztán a két sün koma
Inkább elballagott haza.
Az egér
Fut az egér,
Szedi lábát.
Jaj, a macska
Nyalja száját.
Fut a macska,
Fut utána,
Elfut finom vacsorája.
Károlyi Amy:
Fény
Nyílj ki, nyílj ki ablakocska
Bejöhessen a napocska
Mindegy néki: ajtó, ablak
Bejön ott, ahol kinyitnak.
Őnélküle vakoskodunk
Penészedünk, szomorkodunk,
Sugarától pirosodunk
Mint a pipacs, kivirulunk.
Mikor a nap aludni megy
Vacsoráznak a gyerekek
Fenn az égen holdfény csillan
Idebent meg ég a villany.
Fodor Mária:
Nyuszitörténet
Kerek erdő hajlékában,
Sűrű bokrok árnyékában
Makogva ül egy pici nyúl
Fülecskéje hosszúra nyúl.
Moccanni se mer szegényke
Megrezzent a falevélke
Pedig otthon a mamája
Káposztát oszt uzsonnára
Megszánja őt a szelecske
- Ne rezegj már levelecske
Hadd szaladjon a pici nyúl
Árkon-bokron, azon is túl.
Schneider Csilla:
Csali mese
Valamikor réges-régen
Amikor még én sem éltem
Volt egyszer egy
Kicsi kecske
Szeme kék volt, kerekecske
Hívta őt egy gyerekecske:
- Világgá jöjj,
Gyere, kecske!
El is mentek, mendegéltek
Világvégén éldegéltek
Kecskekörmöt szedegettek
Kecskelábú széken ettek.
Amerre csak jöttek-mentek,
A békák is mind brekegtek.
Ha nem hiszed, mindhiába
Kecskeméten
Kecskeréten
Kecskelábon
Járj utána!
Kopiás Sándor:
Mesekert
Mesekertben csodák vannak
Égre nyílik virág, ablak
Színarany a fák levele
Pille hív, hogy repülj vele.
Mese-virágokra nézek
Zümmögnek a mese-méhek
Kézen fog egy tündér keze
-Minden, mint egy
Tündérmese.
Sose nyugszik itt le a Nap
Éjjel-nappal ébren marad
Ezért csillog, ragyog minden:
Ennél szebb kert
Sehol sincsen.
ÖLBEY IRÉN:
A kis csacsi
Volt egyszer egy kis csacsi
Szürke ruha rajta
Iskolába jó apja ősszel beíratta
Vettek neki füzetet
Hátitáskát, könyvet
Jaj, nehéz a tanulás
Őgyelegni könnyebb.
Elcsavargott a csacsi
Rétre, legelőre
Így lett aztán csakhamar
Nagy szamár belőle.
Csanádi Imre:
Kicsi kutya, nagy kutya
Pici kutya vekk-vekk-vekk
Csihel-csahol, bereked.
Öreg kutya vak-vak-vak
Ha nem muszáj, nem ugat.
Szalai Borbála:
Indul a nap…
Felkel a nap
Jókor reggel
Útnak indul
Fényes kedvvel.
Fölfelé hág
A kék égen
S félúthoz ér
Éppen délben.
Mégsem áll meg
Nem ebédel.
Komótosan
Továbblépdel.
Lassacskán megy,
Mendegél
Pont estére
Célba ér.
Megérinti
Az ég szélét,
S el is oltja
Aranyfényét.
Kopré József:
A csorbafogú kisegér
Volt egyszer egy hófehér
Bársony bőrű,
Selyem szőrű,
Csorbafogú kisegér.
Szomorú volt bizony joggal,
Mihez kezd egy csorba foggal?
Éhes is, a has korog
Ráadásul:
Mozog is a csorba fog!
Huzatba ült három nap:
Csak vinné ki a huzat!
Odaadnám egy vak lóért
Vagy egy görbe lópatkóért
Azt a vásott,
Alig látszott
Pici, csorba rossz fogat.
Alighogy a szót kimondta,
Tüsszentett is egy nagyot.
De akkorát, hogyha estig
Keresnék se találnánk
Meg a fogat.
Restár Sándor:
Meseház
Ez a ház
Az a ház
Amelyikből nincsen száz
Bagoly hátán bárány béget
Így fogadják a vendéget
Ki itt belépsz tárt karokkal
Vihetsz mesét száz marokkal.
Weöres Sándor:
A birka-iskola
Egyszer volt egy nagy csoda,
Neve: birka-iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
Az kapott dicséretet.
Ki oda se ballagott,
Még jutalmat is kapott.
Így hát egy se ment oda,
Meg is szűnt az iskola.
KOPIÁS SÁNDOR:
Tari Breki
Tari Breki – leveli
Dülledt szemmel azt lesi
Amint társa – Varangyi
A legyeket nyeldesi.
-Nincs szerencsém
Varangyi!
Úgy szeretnék jóllakni!
-Ide süss hát, barátom:
Figyeld az én kapásom!
De ne sokáig tétovázz,
Mert a gólya itt tanyázz!
A szemtelen szúnyog
Szedtevette!
Teremtette!
Megcsíp reggel
Megcsíp este
S mit tehetsz te?
Mit tehetsz te?
Viszket karod,
Viszket lábod
Száll előtted
Száll utánad.
Semmi nyugtod
Nincs már tőle.
Fogj ki rajta, fuss előle!
Csanádi Imre:
Keresgélő
Megyek, megyek
Mendegélek
Kerek erdőn
Keresgélek.
Vackort,
Vadrózsát,
Virágszagú
Szamócát,
Nagykalapos gombát –
De nem a bolondját!
Verébnóta (népköltés)
Ágon ugrált a veréb,
Megrándult a lába,
Üggyel-bajjal lejutott
A fekete sárba.
Most sír a veréb,
Igen fáj a lába,
Nem jár az idén már
Verébiskolába.
SIMON LAJOS:
Szól a kakas
Szól a kakas: ha én mondom
Kapirgálok, ez a dolgom.
Szól a malac: az a dolgom
Kolbász legyek, rontom-bontom.
Szól a tehén: jól legelek,
Hogy a gyerek igyon tejet.
Ihaj-csuhaj, szól a gyerek:
Suliba csak holnap megyek!
Szól nagyapó szundikálva:
-De elmennék iskolába.
csukás István:
Harkály-mese
Erdőn fa van temérdek,
És minden fán van kéreg,
Kéregben sok a féreg,
Egymástól nem is férnek.
Jön a harkály, kipi-kopp,
Kirántja a kukacot,
Hosszú csőrrel kopácsol,
Bogarat űz, nem ácsol.
Janicsák István:
Feleselő
Jössz játszani? - Nem megyek.
Fára mászni? - Nem merek.
Árkot ásni? - Nem lehet.
Kútba nézni? - Leesek.
Messze menni? - Elveszek.
Táncot járni? - Szeretek.
Kivel járod? - Teveled.
Drégely László:
Hiú lepke
Falu végén
Kint a réten
Lepke táncol
Nyári szélben
Illeg-billeg
Mint egy dáma
Néha rászáll
Egy virágra
Ott piheni
Ki a táncát
Szeretné, ha
Sokan látnák
Mert oly hiú
Mint egy dáma
Gyönyörű szép
Ruhájára!
NEMES NAGY ÁGNES:
Szorgalom
Mi kopog?
Mi kopog?
-Harkály vagyok, kopogok.
Nem is tudom, mióta
Vár rám ez a diófa.
Mi ragyog?
Mi ragyog?
-Hát nem tudod, ki vagyok?
Béka vagyok leveli,
Ki a fiát neveli.
RESTÁR SÁNDOR:
Erdőben
Behunyt szemű erdőben
Bagoly ül a fűben
Huhogni sincs kedve
Mert megszökött a medve.
Csalódott a medvében
Ezért nincs most kedvében.
Csoóri Sándor:
Hívogató
Idebújj,
Ide bújj hozzám!
Zöld barlangban találtam
Bodzabokor alján.
Ha szél fúj,
Ha esik,
Elalszunk itt reggelig
Leterített szalmán.
Kakasnóta
Fürge lábú kiskakas
Éles csőrű, tarajas
Talpra szökken, haja-hopp,
Ébreszti már a napot:
„Meghasadt az éjszaka
Piros az ég taraja,
Itt a hajnal, itt a fény,
Csordul a bérc tetején
Ág alatt és ég alatt
Kukurikú, kél a nap.”
ZSADÁNYI LAJOS:
Az én rétem
Az én rétem olyan rét
Virágot hint szerteszét
Fürjecskéket dédelget
Bárányokat legeltet
Harmat hull a füvére
Gyere, menjünk a rétre.
Donkó László:
Katica
Lapulevél
Lapuszál
Alábújok
Ha muszáj.
Jön a zápor
Cseperész
Csak az állja
Ki merész!
Én nem állom
Befutok
Lapu alatt
Lapulok
Vizesen
Nem szívesen
Viselem.
KÁROLYI AMY:
Fut a vonat
Fut a vonat
Fut a táj
Fut az erdő
Fut a mező
Fut a pásztor
Fut a nyáj
Fut a falu
Fut a város
Fut a torony
Fut a ház
Ezer ember nézegeti
Hogy szalad el a világ.
Kovács Sándor:
Csigahívogató
Bújj elő, bújj elő
Csigabiga, bújj ki
Elszaladt az eső
Szép szivárvány gyúlt ki.
Bújj elő, bújj elő
Vizes lett a házad
Mássz az ág hegyére
Ott mindjárt megszárad.
Bújj elő, bújj elő
|