EGERSZEGI FERENC:
Télutó
Zúzmara porlik
Söpri a fény
Csurran a hólé
Ház ereszén.
Fönn a fa ágán
Cinke dalol
Készül az ünnep
Már valahol.
Télkergető
Jer, jer kikelet
Seprűzd ki a hideget
Ereszd be a meleget
Dideregtünk eleget.
Osváth Erzsébet:
Télkergető
Fuss, te Tél!
Fuss, te Tél!
Jön a Tavasz
Utolér.
Jön óriás
Sereggel,
Marós, csípős
Szelekkel,
Eső dobol
Hátadon
A nap se lesz a
Pártodon.
Hányszor mondjam,
Tűnj el gyorsan,
Szépszerivel,
Míg lehet,
Mert ha vársz –
Hát jaj Neked!
KÁLDI JÁNOS:
Hóvirág
Itt-ott látsz még hóruhát
Immár nyílik a hóvirág.
Csoda fehér egyszerű
Szárra nőtt kis csengettyű.
Szinte már a hó alól
Szüntelen a szava szól.
Mit csilingel? Mit csörög?
Búcsúzót a tél fölött.
TORDAI JOLÁN:
Hóvirág
Csoszog a vén Télanyó
Kötényéből hull a hó
A hóvirág felébredt
Erdőt lát, szép fehéret
Kis sapkája, új ruhája
Miként a hó, fehérlett.
Csilingelő jégcsapok
Így köszöntik: Jó napot!
Üdvözlik a téli fák
Jó, hogy itt vagy hóvirág!
ZELK ZOLTÁN:
Hóvirág
Tél eleje, tél közepe:
Havas a hegyek teteje,
Sehol egy árva virág –
Zúzmarás a fán az ág.
Ám tél után, egy reggelen,
Csoda történik a hegyen:
Kibújik a hóvirág,
S megrezzen a fán az ág.
Öröm rezzen ágról ágra:
Itt a tavasz nemsokára,
Kizöldülnek mind a fák –
Isten hozott, hóvirág!
TAVASZ
„Itt a tavasz
Fut a szél
Kis méhecske
Döngicsél
Vidul, zöldül
Fa és fű
Szól a madár
Trülülü.
Patak ballag
A réten
Fátyolfelhő
Az égen
Hintázik a
Pillangó
Szól egy harang
Gingalló.
Kósza szellő
Dudorász
Furulyázik
A juhász
A friss szántás
Fekete
Béka harsog
Brekeke.
Illatozik a
Virág
Jaj, de szép is
A világ!
Kispajtások
Előre,
Fussunk ki a
Mezőre!”
(Raggamby András: Tavasztól tavaszig)
„…Elég, hogyha tudom én:
Tavasz elé futok én!”
Bars Sári:
Február 2-án
- Telefonközpont?
- Beszéljen, kérem.
- A mackó mit mond?
- Halló, nem értem…
- Múlik már a tél?
Ez érdekel most.
- Egyszer elmúlik,
Egészen biztos.
- Halló, Állatkert!
Nincs ott a medve?
- Házon kívül van, próbálja
Este…
Hej, hogy örülök!
Megtudtam végre:
Mikor tavasz lesz –
Az a tél vége.
KOLTAI ÉVA:
Tavaszköszöntő
Langyos szellő
Kóborló
Napos idő
Ragyogó
Olvadó jég
Tűnő hó
Aludni ment
Télapó!
Zelk Zoltán:
Tavaszi dal
Egy, kettő, három, négy,
Kis őzike, hová mégy?
-Elég, hogyha tudom én:
Tavasz elé futok én!
Egy, kettő, három, négy,
Te kis nyuszi, hová mégy?
-Se erdőbe, se rétre:
A szép tavasz elébe!
Egy, kettő, három, négy,
Te kis madár, vígan légy!
Olyan szép dalt daloljál,
Szebb legyen a tavasznál!
Osváth Erzsébet:
Ébresztő
Kipp-kopp
Ki kopog?
Egy kis cinke ébreszt.
Pici csőrét
Koppantja az
Ablak üvegéhez.
- Jó reggelt!
- Jó reggelt!
Hóvirágot láttam,
Vadonatúj, fehér
Ünneplő ruhában.
Sebesen szárnyaltam
A jó hírrel hozzád,
Örülj, itt
A tavasz!
Napsugarak hozták.
Tavaszváró
Fuss el,
Február,
Süss fel,
Napsugár.
Szellő, kerekedj,
Langyos eső, megeredj,
Árpa,
Búza,
Kukorica,
Cseperedj!
Sarkadi Sándor:
Gólyahír
-Mi szél hozott, kis futár?
-Nem szél hozott, napsugár.
-Kedves gazdád ki lehet?
-Fűnevelő kikelet.
-S mi a jó hír, aranyom?
-Sárgulhat a kalapom!
-Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott gólyahír!
Osváth Erzsébet:
Nyújtózik a hóvirág
Nap kergeti a telet
Hancúroznak friss szelek
Nyelvecskéjével a fű
Tavaszt kóstol:- Jóízű!
Bimbót bont a barka már
A hóvirág? Ő sem vár.
Hosszú volt a tél nagyon,
Jót nyújtózik a napon.
Iványi Mária:
Tavasz van
Kuttykurutty – brekeke
Hangzik innen-onnan,
Pitty-palatty, pitty-palatty
Zendül egy bokorban.
Nyitnikék – nyitnikék
Cinke mondja egyre,
Ráragyog ám a nap
Egy kis vörösbegyre.
Tavasz van, tavasz van
Tücsök zengi vígan,
Ráfelel egy kisrigó:
-Be jó, be jó, így van.
Bolyhosan bólogat a
Barkás bokrok ága,
Kivirul, kivirul a
Pitypang virága.
Gazdag Erzsi:
Hóvirág
-Jó, hogy látlak hóvirág,
Megkérdezem tőled:
-Mi hírt hoztál, mit üzensz
Erdőnek, mezőnek?
-Szedd a lábad szaporán,
Vidd a hírt, madárka.
Útra kelt már a tavasz,
Itt lesz nemsokára.
GAZDAG ERZSI:
Itt a tavasz
Itt a tavasz!
Tudod-e?
Leheletét
Érzed-e?
Virágszájjal
Rád nevet
Virágszagú
Kikelet.
Rád füttyent
Egy bokorból
Füttyös madár
Torokból.
Rügyes ággal
Meglegyint
S érzed, tavasz
Van megint.
MÓRA FERENC:
Tavaszhívogató
Villásfarkú fecskemadár
Jaj, de régen várunk
Kis ibolya, szép hóvirág
Kinyílott már nálunk.
Rózsa, rózsa, piros rózsa
Nyitogatja a kelyhét
Itt a tavasz, lessük, várjuk
A csicsergő fecskét.
Fátyolszárnyú kis méhecskék
Zúgva döngicsélnek
Itt a tavasz, lessük, várjuk
A csicsergő fecskéket.
László Gyula:
Tavaszköszöntő
Fut a felhő fent az égen
Tavaszi szél hajtja
Kizöldült a domb oldala
Pelyhedzik a barka.
Sürgönydróton fecskék ülnek
Hazajött a gólya
Ereszünknek, kéményünknek
Újra van lakója.
Csiripelnek, kelepelnek
Köszöntik a tájat
Csöppnyi csermelyt, békás tavat
Országúti fákat.
Pihenésre nincsen idő
Javítják a fészket
Szalmaszálat gyűjtögetnek
S puha tollpihéket.
Drégely László:
Itt a tavasz
Kerekecske
Dombocska
Kisütött a
Napocska
Felhő mögül
Kandikál
Itt a tavasz
Ébredj már
Pattanjon a
Rügy a fán
Fű zöldelljen
Domb alján
Nyíló virág
Illata
Madaraknak
Víg dala
Kerekecske
Dobocska
Játszani hív
Fuss oda!
OSVÁTH ERZSÉBET:
Tavasz a várva-várt
Ki csalogat
Napsugarat?
Távolba szállt
Madarakat?
Ki festi az eget
Kékre?
Hóvirágot
Hófehérre?
Ki ad bársonyt
A barkára?
Zöld ruhát a
Fázó fákra?
Tavasz ő
A várva-várt.
Végre-végre
Ránk talált.
Örülnek a gyerekek
Vetnek
Cigánykereket.
SZABÓ IBOLYA:
Madár beszéd
Kis madarak
Beszélgetnek
Havas ágon
Csiripelnek
Nem siratják
Biz a telet
Nekik szebb lesz
A kikelet
Mikor a sok
Vándormadár
Visszatér és
Zöld a határ
Eleség is
Jobban akad
Óh, csak jöjjön
Az a tavasz!
Drégely László:
Itt a tavasz
Víg a kedvem
Kint a réten,
Táncot járva
Egyre nézem
Fejem felett
Fenn az égen
Madár dalol
Jaj, de szépen.
Dala elszáll
Messze-messze,
Egészen a
Fellegekbe.
Horváth Imre:
A szél dolga
De sok dolga van a szélnek
Északra megy, aztán délnek
Kergeti a kósza felhőt
Ringatja a fenyveserdőt
Megsimogat boglyát, rétet
Kéményen a gólyafészket
Víztükörre rajzol fodrot
Megrázza a bodzabokrot.
Mindig rohan, sosem sétál
Mert ha megáll, nem is szél már.
|